Az irodalmi-drámai tagozat története 1978-2000
2005.10.29. 18:01
Készítette:
Csapiné Matos Ibolya 2000.
Bácskai Mihály
A szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatának története a kezdetektől összefonódik Bácskai Mihály nevével, életútjával: az országban legrégebben működő tagozatot ő hozta létre 1978-ban. A tagozat megszületésének azonban mind Bácskai Mihály, mind pedig a gimnázium életében számos előzménye volt.
Bácskai Mihály 1929. augusztus 10-én született Csikérián.
Iskoláit szülőfalujában kezdte, azután bejáró diák lett Bácsalmáson, majd Szabadkán. A polgári iskola elvégzése után a bácsalmási mezőgazdasági középiskola tanulója lett, itt érettségizett 1947-ben. Utána egy évig a mezőgazdaságban dolgozott, majd 1948-ban beiratkozott a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára magyar-történelem szakra. Tanulmányai befejezése után a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium tanára lett. Közben 1950-ben megnősült. Felesége, Molnár Erzsébet ugyancsak középiskolai tanár.
A Radnóti Miklós Gimnáziumban 1953-ig tanított. Ekkor feleségével együtt Szentesre helyezték. Erről így vall: „A feleségem kapott egy papírost, hogy Szentesre helyezik, mert a férje is ott tanít. Ugyanakkor kaptam én is. Engem is Szentesre helyeztek, mert a feleségem itt tanít. ”
Az áthelyezés okozta „vegyes érzelmek” közepette megkezdték azt a munkát, mely oly sok örömet, értéket adott a diákoknak, a gimnáziumnak pedig országos hírnevet, elismerést, határainkon túli sikereket.
Bácskai Mihály kötődése a városhoz és az iskolához olyan erős volt, hogy a szegedi főiskola docensi állása sem tudta elcsábítani.
1962-től megyei irodalmi szakfelügyelő, 1960-74-ig az irodalmi színpadok megyei szakfelügyelője.
1974-1990-ig a szentesi Horváth Mihály Gimnázium igazgatója volt. Nyugdíjasként tovább neveli, tanítja az ifjúságot: színjátszó csoportokkal foglalkozik, rendez, színjátszó találkozókon vesz részt, érettségiztet, zsűrizik, stb.
Tanári munkájáért és közművelődési tevékenységéért többször kapott elismerést, kitüntetést:
- Kiváló Tanár
- Szentes Város Fejlesztéséért emlékérem
- Szocialista Kultúráért, Radnóti díj
- Szentes Város Alkotói díja; Haza Szolgálatáért Ezüst fokozat
- Apáczai Csere János díj
- Ifjúsági díj (30)
Előzmények: a szentesi diákszínjátszás
„ Az ember szerepjátszó tevékenysége kisgyermekkorban kezdődik, s az életkor előrehaladtával a társadalmi szerepvállalások során fokozatosan fejlődik. A „mintha”játékok ugyanazokat a szereptartó képességeket igénylik, mint később majd az anyaság, a vezetői vagy beosztotti poszt által meghatározott szociális szerep. (…) Az iskolás gyermeket képi, szimbolikus gondolkodásmódja, intenzív átélő képessége testvéri közelségben tartja a drámajátékokkal, s ez teszi fogékonnyá a színházi előadások iránt is. Épp ezért lehet nagy hatása a drámajáték speciális eszközrendszerének. ”
A színészmesterség iránti vágy és vonzalom velünk született tulajdonságaink egyike. Játékos ösztöneink eszméletünk első pillanatától élnek. Környezetünket és a világot játékszerek segítségével ismerjük meg. Előbb csak a formákat tapintjuk ki, a színek iránti érzékenységünket jelezzük, később a játék döntő szerepet kap életünkben.
Bácskai Mihályt méltán nevezhetjük a szentesi diákszínjátszás megteremtőjének. Szerinte a személyiségformálásban a játékos eszközök között első helyen említhető a diákszínpad.
Szentesre helyezése évében megszervezte az azóta már országos hírűvé, sőt határaikon túl is nagy hírnevet szerzett szentesi diákszínpadot; az amatőr mozgalom egyik megújítója lett műsoraival. Munkája elismeréséül a Színjátszók Országos Tanácsának tagjává választották, és hivatásos rendezői oklevelet kapott.
A diákszínjátszásról írt könyvet Diákszínpad és diákszínjátszás címmel. Ez a mű az amatőr színjátszás kézikönyve lett. Nívódíjjal ismerték el. A középiskolai diákszínjátszásban iskolát teremtett a népi gyökerű diákszínjátszó stílus kialakításával.
Jelentősebb műsorösszeállításai: „Meg kén’ házasonni”, a „Férhő’ kéne mönni”, az „Álljon félre, aki házas”, „A makacs menyecske és a gyáva ördög”, „Anyám az álmok nem hazudnak”, „Rajta tehát merjünk!”, „A klárinétos”, „Dankó szíve”.
A Horváth Mihály Gimnáziumban az általa irányított diákszínpad 1954 óta folyamatosan országos hírű. A kiugróan nagy sikert az 1971-es év hozta. „Szóljatok, szép szavak!” címmel meghirdették az amatőr színjátszók országos versenyét, melyet megnyertek a szentesiek „Férhő’ kéne mönni” című folklór alapozottságú, a népköltészet leány-legény csúfolóiból merítő szerkesztett játékkal.
Jutalmuk egy mikrobusz és külföldi út volt. Azóta több országos vetélkedőn szereztek győzelmet, s részt vettek színjátszó találkozókon, nemcsak itthon, hanem külföldön is. Nagy sikerük bizonysága a számos nyomtatásban is megjelent cikk, riport. Részlet az egyik ilyen kritikából: „A szentesiek … műsorukban a gyerekes – naiv mókázás és a vaskos, darabos paraszti humor pólusai között hintáztak. Pompás ötletek és bravúros megvalósítás tűzijáték villogását teremtették meg. Színpadi mozgásuk korukat meghazudtolóan biztos, fegyelmezett. Úgy teletöltötték – ugrándozva, viháncolva, mórikásan lépegetve, kígyózva, táncolva, hajlongva – a Madách Színház hatalmas, dísztelen színpadát, hogy egy pillanatig sem volt kétséges: ha a Hűvösvölgyben kellene fellépniök, a Nagyrétet is teleszaladgálnák. ” (33)
A versenyen nyert kisbusszal rendszeresen járták a tanyavilágot, az üzemeket.
Az ország sok területén szerepeltek. Pl. : Csongrád- Bács- Szolnok- Békés megyei tanyán, bányászok előtt a leszálló-aknában, a budapesti mezőgazdasági kiállításon, falusi vásárban, a Madách Színházban stb.
Bácskai Mihály a diákszínjátszás után iskolát teremtett a tagozatos osztályokkal is. A gimnáziumi fakultáció keretén belül kidolgozta az irodalmi-drámai osztályok speciális tantervét.
Az irodalmi-drámai tagozat elindítása
Azt, hogy Szentesen is indulhatott irodalmi-drámai tagozatos kísérleti oktatás, Bácskai Mihály személye nagyban befolyásolta, mivel a diákszínjátszás terén elért érdemeit már elismerték és számontartották.
Még 1974-ben Várkonyi Zoltán, a Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora egy nyilatkozatában a színészképzés gondjairól szólva elmondta, hogy jó lenne találni egy olyan gimnáziumot, amely a színészképzés előiskolája lenne. Az ő koncepciójának a középpontjában a középiskolai színművész előképzés szerepelt. Később is többször indokolta, hogy miért tette meg ezt a kezdeményező lépést. Véleménye szerint kevés a színész Magyarországon (a "szocialista kultúrforradalom" extázisában valóban zsúfolásig teltek a színházak!). Nem állnak színészek a televízió rendelkezésére, általában a film is a színház művészeit foglalkoztatja, a rádió is. Ezért a felkapott színészek megterhelése nagyon sokszor visszahat a művészi munkára, az alkotásra. Nagyon kevés a színház is Magyarországon; sokkal többre lenne szükség, s ehhez több színészre is. A Főiskolára a beiskolázás elég sok gondot okoz. Elrontott, műkedvelő, színészkedő manírokkal érkeznek oda a felvételizők, akik az alapvető készségek hiányával küszködnek. Nem tudnak megfelelőképpen beszélni, esetlen a mozgásuk, nem tudnak énekelni, szolmizálni, baj van az intelligenciájukkal. Nagyon kevés verset, prózát tudnak emlékezetből, és ugyancsak nagy hézagok vannak az irodalmi és drámai ismereteikben.
Várkonyi Zoltánnak az volt az elképzelése, hogy az országban 3 helyen össze kell gyűjteni a tehetségesnek tűnő fiatalokat, és olyan osztályokat kell létrehozni, amelyek az osztályfőnök vezetésével – aki lehetőleg magyartanár - baráti közösségekké formálódnak. Ezekben az osztályokban játékos formában kell kialakítani az alapvető készségeket: beszédkészség, mozgás; működésbe kell hozni fantáziájukat, fel kell vértezni őket igen jó ének-zenei ismeretekkel. A fantázia mozgatását szolgálnák a kreatív tréningek. Várkonyi megígérte, hogy a Színművészeti rendszeres kapcsolatokat tart majd ezekkel az iskolákkal, részt vesznek majd a félévi, év végi vizsgákon, az ún. "mustrákon". Azt remélte, hogy ha minden jól megy, akkor a legtehetségesebbeket a Főiskolának nem az első, hanem a második évfolyamára vennék fel.
Várkonyi nagyon érdekes megjegyzéseket tett a tananyagra vonatkozóan. Tanuljanak nagyon sok irodalmat, rengeteg könyvnélkülit, legyen drámaismeretük, tudjanak drámát elemezni, és nagyon kevés matematikát tanítsunk ezeknek a gyerekeknek.
Az interjút egy nagy tudású helyi középiskolai tanár, Bucsány György hallotta a rádióban; megkereste a város művelődésügyben első emberét, Oltyán Lajost, ill. Bácskai Mihályt, a Horváth Mihály Gimnázium igazgatóját (aki eddigre már neves diákszínjátszós szakember): jelentkezzenek a programra. A város és a gimnázium vezetése tehát felkereste Várkonyit és a Főiskolát, tárgyaltak a részletekről. Aztán elvetették a kockát.
A megvalósulás nem volt egyszerű. Négy évig kellett Várkonyinak harcolnia, hogy ez a koncepció megvalósuljon. Az elfogadtatáshoz alaposan változtatni kellett az eredeti elképzelésen. Nem színész-osztályok jöttek létre, hanem irodalmi-drámai osztályok (Szentesen kívül még a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban és a budapesti Madách Gimnáziumban).
Az osztály fő célja, hogy a gimnázium általános képző funkciója mellett az anyanyelvi és zenei készségek fokozottabb fejlesztésével készítse fel a tanulókat továbbtanulásra. (A megbeszélések során Várkonyinak is felajánlották, hogy tegye szakközépiskolába ezt a színészelőképzést. De ő ragaszkodott a gimnáziumhoz, mert állítólag a gimnáziumban - mint iskolatípusban - sokkal egyetemesebb, általánosabb művelődés folyik, mint a szakközépiskolában). Elsősorban olyan hivatásokra készítik fel ezek a tagozatok a gyerekeket, amelyek a színházi neveléssel függenek össze. Így a humán pályák sokféle formája közt válogathatnak. A tanulókat képességvizsgálat alapján veszik fel az osztályokba - ennek módszereiben Várkonyival egyezett meg a három kísérleti iskola.
A felvételi során vizsgálják a fizikai rátermettséget, az alkati adottságokat; megnézik a harmonikus, koordinált mozgásképességet, az ügyességet, a mozgásfantáziát. A jelentkezők bizonyságot tehetnek ritmusérzékükről, ha van, hangszeres tudásukról. Számot adhatnak kottaolvasási, szolmizálási, zenei improvizálási készségükről. Ugyancsak szabadon választott dalt, népdalt énekelhetnek, hogy meg lehessen győződni hallásukról, hangszínük kellemes voltáról. Amikor elmondják a magukkal hozott verset vagy prózát, akkor figyelik meg a hangképzés, kiejtés, szövegmondás tisztaságát, a hangadás módját; általában a beszédkészségüket.
A tanulók kreativitását is mérik. Fantasztikus hangzású címekből lehet választani az írásbeli vizsgán; fogalmazást kell írni. Nemcsak a fantáziát méri jól e feladat, hanem az írásokból következtetni lehet egyéb képességekre: a helyesírásra, a kifejezőkészségre, az intelligenciára.
A felvételiken a leghangulatosabb gyakorlat a kreatív játék. Itt általában improvizációval kell a jelentkezőnek szituációs feladatot megoldania, szerepbe lépnie, helyzetet kreálnia. A felvételi képességvizsgálat a kezdetektől a mai napig ebben a formában zajlik.
Az első irodalmi-drámais felvételi sajátosan alakult. A meghirdetés ugyanis ellentmondásosra sikerült. A túljelentkezéstől való aggodalom miatt csak 5 nappal a jelentkezési határidő előtt jelent meg a tájékoztató a Művelődési Közlönyben, így a 30-30 helyre Budapesten 52 fő, Pécsett 40, Szentesen 33 jelentkezett.
A felvételi vándorzsűrijében a Színművészeti Főiskola tanárai, rektorhelyettese foglaltak helyet. (A következő években a felvételi zsűri tagjai már a tagozat tanárai lettek csak; a Főiskola lassan kivonult a tagozatos osztályok életéből).
Órakeret az irodalmi-drámais osztályban (heti óra a szakmai tárgyakban)
évfolyam | kreatív beszédtechnika | tánc | ének | irodalom | színházi alapismeretek | filmes tréning alapismeretek | esztétika alapismeretek
1978. I. 2 - 1 1 1 - - - II. 2 - 1 1 1 - - - III. 2 1 1 1 2 1 - - IV. 2 1 1 1 2 2 - -
2000. 9. 2 1 1 - - 1 - - 10. 2 1 1 - - 2 - - 11. 3 1 1 1 1 2 2 2 12. 3 1 1 1 1 2 2 2
A fenti kereteket Bácskai Mihály hozta létre; ezek nagyjából változatlanok a tagozat indulása óta. Csupán a változó tantervek, keretszámok alakították át némileg az óraszámokat, de a képzés lényege érintetlen maradt. A Bácskai Mihály által verbuvált pedagógusok - Perjésné Dózsa Erzsébet, Majtényi András, Keserű Imre, Sineger Julianna - ma is a tagozaton tanítanak; új kollégák: László Zoltán (1990), Csapiné Matos Ibolya (2000). A drámai tagozat munkájában elért eredmények elsősorban nevelési jellegűek. Nyitottabb, kezdeményezőbb, harmonikus kapcsolatteremtésre készebb, vállalkozóbb, aktívabb fiatalok kerülnek ki innen. Pályára irányításuk, pályaválasztásuk megnyugtató.
Az irodalmi-drámai tagozat története adatokban
Az alábbiakban évfolyamokra lebontva következnek az ezt bizonyító adatok; ill. a tagozat életében bekövetkezett néhány változás, fontosabb esemény (az első végzős osztály érettségi évétől kezdve).
1981/82
Jones császár címmel a tagozat diákjainak drámabemutatója, diákrendezéssel.
Emilie Jolie - francia nyelvű meseelőadás, rendező: Bácskai Mihály, játszók a tagozat diákjai vegyesen.
András kovács királysága - népmese bemutató, rendező: Keserű Imre, játszók az 1985-ben érettségiző osztály.
1983
A királylány bajusza - mesejáték bemutatója, rendező: Keserű Imre, játszók az 1986-os osztály.
1984
A didergő király - meseadaptáció bemutatója, rendező: Perjésné Dózsa Erzsébet, játszók az 1987-es osztály; az előadás a Csurgói Országos Diákszínjátszó Fesztiválon különdíjas.
Shakespeare: Hamlet című drámájának előadása, rendező: Keserű Imre, játszók az 1984-es osztály; az előadás az Országos Diákszínjátszó Egyesület országos versenyén arany minősítést szerzett.
Arisztophanész: Lyszisztraté komédiaelőadás az 1985-ös osztály saját rendezésében.
1985
Dioptria címmel kísérleti - saját dramaturgia alapján készített - előadás bemutatója, rendező: Keserű Imre, játszók az 1986-os osztály; az előadás több nagyvárosba meghívást kapott az országban.
Show-műsor (varieté), rendezői és játszói az 1985-ös osztály diákjai.
Férhő' kéne mönni - szerkesztett népi játék, rendező: Bácskai Mihály, játszók az 1987-es osztály.
Mikkamakka - Lázár Ervin meséjének színpadi változata, rendező: Keserű Imre, Perjésné Dózsa Erzsébet, játszók az 1986-os osztály; az előadás Csurgón I. helyezést ért el, ill. Pécsett, az országos középiskolai diákszínjátszó találkozón is I. helyezést szerzet.
1986
"Szerelem első vérig" címmel ebben az évben forgattak játékfilmet. Az egyik forgatási helyszín Szentesen volt; az iskolai diákjai közül jónéhány tanuló szerepelt a filmben. (A tagozat diákjait jópárszor hívják meg a különböző televíziós csatornák riportokra, produkciókra. Nagy számú és különböző műfajú "szereplésekről" van szó, ezért ezekről az alkalmakról nem készül statisztika).
Az ebben a tanévben harmadik évfolyamos tagozatos osztály tanulói már választhattak év elején, hogy továbbra is színházi alapismereteket szeretnének tanulni, vagy filmes-videós alapozásban akarnak részt venni. A film-videó tanterv kidolgozója az iskola több évtizedig sikeresen működő filmklubjának vezetője, Kátai József tanár.
Show-műsor (hagyományteremtő) bemutatója, rendező: Keserű Imre, játszók: az 1986-os osztály; az előadás Csurgón különdíjat szerzett.
Balázs Béla: Tündér - drámaelőadás, rendező: Nagy Krisztina (diák, 1987), játszók: 1986 és 1987 osztályai; az előadás Csurgón szintén különdíjas.
1987
Ebben az évben is volt filmes aktualitás Szentesen; Tímár Péter: Moziklip című filmjének egyik klip-címszerepét az 1986-ban végzős osztály egyik tanulója - Matos Ibolya - játszotta.
Micimackó - meseadaptáció bemutatója, rendező: Keserű Imre, játszók: 1990-es osztály.
MÁV-Show - zenés játék, rendező: Perjésné Dózsa Erzsébet, játszók: 1987-es osztály.
1988
Hét törpe - mesejáték bemutató, rendező: Keserű Imre, játszók az 1990-es osztály; az előadás Csurgón V. helyen végzett.
Revue pubertic - zenés show, rendező: Keserű Imre, játszók az 1988-as osztály.
Variációk - saját kreáció, rendező: Bácskai Mihály, játszók az 1989-es évfolyam; az előadás Gyulán, az Erkel Diák Ünnepeken különdíjas.
Máter Johanna - drámabemutató, rendező: Nagy Krisztina (diák, 1987), játszók az 1987-es osztály.
1989
Showtalan történelem - zenés játék, rendező: Perjésné Dózsa Erzsébet, játszók az 1989-es osztály.
Moliere: Kényeskedők - komédia, rendező: Keserű Imre, játszók az 1990-es osztály.
1990
Az 1990-es év több változást hozott a tagozat történetében.
Legfontosabb változás, hogy ebben a tanévben nyugdíjba ment Bácskai Mihály, az irodalmi-drámai tagozat megalapítója és drámatanára. Az ő tiszteletére az általa a gimnáziumba hívott drámatanárok ünnepi műsort szerveztek. Az addig a tagozaton végzett valamennyi volt diákot meghívták az iskolába, hogy megköszönjék Miska bácsinak áldozatos munkáját, mindenkire irányuló figyelmét, szeretetét. Ez volt az ún. "Búcsúztató", ahol a diákok évfolyamonként meglepetésműsorral - többnyire gimnazista koruk darabjainak részleteivel - léptek fel.
Ez a tanév ugyanakkor gyarapodást is jelentett: László Zoltán rendező-színész-tanár kezdte meg munkáját a tagozaton. László Zoltán Kolozsváron született, középfokú iskoláit ott, felsőfokú végzettségét Marosvásárhelyen szerezte; a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. Pályakezdő útját Bács Ferenc, harag György, Kovács Levente egyengette. 1976-1990-ig a Kolozsvári Magyar Állami Színház színész-rendezője; 1990-ben áttelepült Magyarországra. A Horváth Mihály Gimnáziumban az irodalmi-drámai tagozat drámatanára.
Mozi az egész világ. . . című bemutató, rendező: Keserű Imre, játszók az 1990-es osztály; a darab az Országos Diákszínjátszó Egyesület országos fesztiválján (ODE) III. helyezett lett.
Francia nyelven is bemutatásra került ez a show, melynek rendezője szintén Keserű Imre. Ezt a darabot, ill. a következő 1990-es bemutatót az iskola megismételhette Strasbourgban, ahová a magyar kultúra tiszteletére tartott ünnepségsorozatra meghívást kaptak a játszók.
Pathelin mester - középkori játék, rendező: Perjésné Dózsa Erzsébet, játszók az 1991-es osztály.
1991
Ebben a tanévben a gimnázium fenntartója egy általános osztály bevezetését határozta el a megemelkedett tanulói létszám miatt. Így került sor a következő években az "E" osztályok indítására, amelyekben helyet kaphattak azok a tanulók is, akik néhány pont híján nem nyertek felvételt a drámais osztályba; ezek a gyerekek a tagozaton felvehető tantárgyakat tanulták, ezekből érettségiztek.
Petőfi: János vitéz - meseadaptáció, rendező: Keserű Imre; a darab részt vett az ODE-döntőben.
1992
Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja - drámabemutató, rendező: László Zoltán.
Eric Kastner: Emil és a detektívek - adaptáció, rendező: Keserű Imre; a darab Németországban egy diákszínjátszó találkozón III. helyezett lett.
1993
B. Brecht: Koldusopera - zenés bemutató, rendező: László Zoltán.
Lorca: Bernarda Alba háza - drámabemutató, rendező: László Zoltán; a darab Balassagyarmaton, az országos színjátszó versenyen döntős, ill. elhozta a "III. legjobb női mellékszereplő" díját (Tóth Eszter).
Kreációk - saját kísérleti darab, rendező: Keserű Imre; Balassagyarmaton különdíjas.
Les Miserables - francia nyelvű musical, rendező: Keserű Imre; a darab
La Roche-sur-Yonban, a Frankofon Fesztiválon vendégszerepelt.
A két Lotti - regényadaptáció, rendező: Keserű Imre; bemutatták meghívások alapján Németországban és Ausztriában.
Nincs miért - bemutató László Zoltán rendezésében; az ODE-döntő résztvevője.
1994
Les Fleurs du Mal - francia nyelvű versösszeállítás, rendező: László Zoltán; a francia nyelvű országos színjátszó fesztivál I. helyezettje.
Slágermauzóleum - show-műsor, rendező: Keserű Imre, játszók a végzősök; az ODE Fesztiválon V. helyezett.
Képjáték - kísérleti, saját dramaturgiájú előadás, rendező: Keserű Imre; a darab ODE-döntős, ill. részt vesz a Szabad Színházak Találkozóján meghívás alapján.
1995
Ebben az évben ismét találkozóra gyűltek össze az irodalmi-drámai tagozat volt és éppen tanuló diákjai: "Útról vallók" címmel a tagozaton addig végzettek közül az előadóművészek és színészek vittek produkciókat Szentesre. Az ünnepség formai keretét a legelső évtől hagyományos felvételi vizsga adta; a befutott színészeknek az iskola tanárai előtt ismét "felvételizniük" kellett.
Proust - irodalmi összeállítás, rendező: László Zoltán.
Jubileum - show, rendező: Keserű Imre; a darab ODE-döntős.
Snow White - angol nyelvű humoros meseadaptáció a végzős osztály rendezése és játéka; a darab az Angol nyelvű Országos Színjátszó Fesztivál I. helyezettje.
1996
Olasz szalmakalap - vidám játék, rendező: László Zoltán.
Elfújta a szél - angol nyelvű regényadaptáció, rendező: Perjésné Dózsa Erzsébet; az Angol nyelvű Országos Színjátszó Fesztivál I. helyezettje,
Utasellátó - mozgásszínházi bemutató, koprodukcióban készült az Andaxínház csoporttal; az ODE-döntő III. helyezettje.
1997
Ebben az évben változás állt be a tagozaton tanító tanárok munkaközösségében: munkahelyet változtatott Majtényi András, más intézménybe távozott.
Az év filmes aktualitása: az 1986-os osztály egyik volt diákja, Piti Attila Tímár Péter: Csinibaba című, több fesztiválon is kitüntetett játékfilmjének rendezőasszisztense, ill. egyik szereplője volt; ugyanebben a filmben Fesztbaum Béla (1993) főszerepet játszott. (megjegyzés: a filmezésre vonatkozó adatok hiányosak, nincsenek összegyűjtve)
1998
Ebben az évben ünnepelte a tagozat fennállásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból ismét nagy diáktalálkozót szerveztek az iskola tanárai; igen sok résztvevője volt a találkozónak a már végzett évfolyamokból, rengeteg híressé lett volt tanuló tisztelte meg Szentest a részvételével. A városi színházteremben minden már végzett osztály jelenlévő tagjai műsorral léptek fel.
Az egy tanévet kihagyó Majtényi András visszatért a tagozatra.
Exupery: A kis herceg - regényadaptáció, rendező: Perjésné Dózsa Erzsébet; a darab részt vett az ODE-döntőn.
1999
Ebben a tanévben elkészült a tagozat eddigi történetében a legtöbb diákot és tanárt megmozgató játékfilm: Búzás Mihály: A kis utazás című munkája. Az iskola száznál több diákja játszotta a film szerepeit; a főszerepeket a tagozat diákjai és tanárai alakították. A film a Filmszemlén közönségdíjas lett.
Gézuka - saját dramaturgiájú kísérleti előadás, rendező: Keserű Imre, ODE-döntős darab.
2000
Újabb kolléga érkezett a tagozatra, az irodalmi-drámai tagozat egy volt diákja, Csapiné Matos Ibolya.
Távirányító - saját show, rendező: Keserű Imre, ODE-döntőn III. helyezett.
Homelet - angol nyelvű humoros darab, rendezője és játszói a végzős osztály, ill. minden a tagozaton tanító tanár segítette a munkát; a darab az angol színjátszó fesztivál I. helyezettje.
Összesítés
A fenti adatok alapján az iskola irodalmi-drámai tagozatával kapcsolatban jónéhány következtetés levonható; ezek közül következik néhány:
1. A tagozaton 1978 és 2000 között 540 diák érettségizett.
2. Az érettségizett diákok 184 különböző magyarországi településről érkeztek Szentesre; illetve a végzettek között van egy romániai és egy jugoszláviai állampolgár is. (A tagozaton jelenleg is tanul két jugoszláviai és egy romániai diák. )
3. Jól nyomon követhető a tagozaton tanulmányaikat befejezők további pályája, ugyanis az osztályfőnökök és a drámatanárok - saját részükre - gyűjtik a róluk szóló adatokat. E személyes adatbázisok alapján az 540 végzett tanuló közül 414 fő került a vizsgált személyek közé. (Az öt éven belül érettségizettek még nem fejezhették be felsőfokú tanulmányaikat, illetve még nem kerülhetett közülük mindenki a választott pályára, ezért ők nem szerepelnek a vizsgált mintában. A 414 fő közül a volt osztályfőnökök és tanárok segítségével 288 volt diák további életútját lehetett követni; tehát a vizsgáltak 69,5%-ára van adat.
4. Amely végzettekről adatok állnak rendelkezésre, azokról a gimnáziumi érettségi után szerzett végzettség, ill. foglalkozás alapján további következtetések vonhatók le. Eszerint az alábbi foglalkozási arányok látszanak (a százalékos adatok a kerekítések miatt csak megközelítő pontosságúak):
-
288 végzettből jelenleg 56 fő művész (19,5%).
-
Az 56 művész között 42 színművész található (14,6%).
-
A további művészpályán lévők között 6 énekes-előadóművészt, két táncművészt, egy-egy grafikust, zenészt és költőt találunk; ide sorolható még további két színházi szakember: két dramaturg és egy súgó.
-
A foglalkozások, ill. végzettségek tekintetében a pedagógusi pályára kerülők aránya a legnagyobb: 102 fő a pedagógus (35,6%). Ez a nagy szám meglehetősen szórt, ugyanis többféle pedagógusi végzettséget fog át. A felsőoktatásban 3 volt diák tanít (ketten egyetemen, egy fő főiskolán). Középiskolai tanárok: 21 fő (7,3%) Általános iskolai tanárok: 34 fő (11,8%) (mindkét kategóriában főleg magyar szakosok) Tanítók: 19 fő Óvónők: 7 fő Nyelvtanárok: 9 fő (köztük egy idegenvezető) Gyógypedagógusok: 9 fő; közülük hárman logopédusok
-
A harmadik nagyobb kialakult kategória a médiumokban vagy filmnél dolgozók, ill. az ennek megfelelő végzettségűek csoportja. Az adatot adók közül média/filmes szakemberek száma 27 fő (9,6%) Bemondók: 5 fő Szerkesztők: 2 fő Újságírók: 6 fő Rendezők: 2 fő Kameramannok: 2 fő Vágó: 1 fő Városi televízió ügyvezető igazgatója: 2 fő Egyéb: 7 fő
-
Egyéb humán pályán az adatot adók 57 fő van (19,9%). Bölcsészek (filozófus, esztéta, régész, szociológus, stb. ): 19 fő Művelődésszervezők: 6 fő Könyvtárosok: 3 fő Jogászok: 6 fő Papok: 3 fő Közgazdászok: 4 fő Egyetemi, főiskolai hallgatók jelenleg: 16 fő
-
36 fő a fenti kategóriákba nem sorolható egyéb foglalkozású vagy végzettségű (12,5%). Ebben a csoportban egészségügyi dolgozók, közigazgatási előadók, háztartásbeliek, stb. vannak; pl: 6 személy főállású anya, egy orvos, egy mikrobiológus.
5. A gimnázium irodalmi-drámai tagozatának diákjai közül sokan választották hivatásul a színházat. A vizsgált adatok szerint Magyarország alábbi színházainál van alkalmazásban jelenleg volt szentesi irodalmi-drámai tagozatos diák: - Bárka Színház, Budapest - Békéscsabai Jókai Színház - Debreceni Csokonai Színház - Győri Színház - Józsefvárosi Színház, Budapest - Kaposvári Csiky Gergely Színház - Kecskeméti Katona József Színház - Madách Színház, Budapest - Magyar Színház, Budapest - Nyíregyházi Színház - Pécsi Nemzeti Színház - Szegedi Nemzeti Színház - Székesfehérvári Színház - Szolnoki Szigligeti Színház - Új Színház, Budapest - Veszprémi Jókai Színház - Víg Színház, Budapest - Zalaegerszegi Színház
A tagozaton tanító alapító tanárok
Keserű Imre
Német-történelem-filozófia szakos tanári pályáját a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban kezdte. Reformpedagógus; újszerű módszerekkel tanít: beszélgetés, vitatkozás, stb.
Diákszínpadi tevékenységét a szegedi Radnóti Gimnáziumban kezdte, majd a szegedi egyetemi színpadon folytatta. Itt Paál István vezetésével kapta meg az egész életre szóló útravalót a színházi nevelésre.
Elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakát.
A kezdetek óta bekapcsolódott az irodalmi-drámai tagozat munkájába mint osztályfőnök, drámatanár, színpadvezető.
Emlékezetes 1983-as Hamlet-rendezése, amelyben nemcsak mint rendező, hanem mint játszó is részt vett; sajátos helyi színt teremtett az iskola folyosóján és lépcsőin zajló produkcióval.
Gyakran hívják - külföldön is több helyre - tréningeket tartani, zsűrizni.
Legutóbb, mint "filmművész" mutatkozott be - több kollégájához hasonlóan szerepet kapott a 2000. évi filmszemlén közönségdíjat nyert "Kis utazás" című, Búzás Mihály rendezte filmben. (A filmben egyébként az iskola tanulói közül is számosan szerepeltek, közel 150 tanuló. )
Perjésné Dózsa Erzsébet
A Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett, részt vett a Bácskai Mihály vezette diákszínpad munkájában. Ő is Szegeden, Paál István egyetemi színpadának munkájában vett részt; egyik meghatározó egyénisége volt a csoportnak. (Kőműves Kelemen, Petőfi Rock, stb. ) Szegeden egy március 15-én elmondott költeményért rendőri zaklatásnak volt kitéve; Makóra helyezték.
Bácskai Mihály hívására Szentesre ment az alakuló tagozat tanárának; itt végezte el előbb a Képzőművészeti Főiskolát, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakát.
Mint a gimnázium magyar-rajz szakos tanára, ill. mint színpadvezető-rendező nagy sikereket ért el; emlékezetes munkái közé tartoznak Csehov-rendezései.
Mint filmművész is sikeres; nemcsak az A kis utazás egyik meghatározó szerepét bízták rá, de 2000 őszén egy újabb játékfilm egyik főszerepét is (Feri és az édes élet).
Majtényi András
A szentesi Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett, majd a szegedi Konzervatórium zongora ill. magánénekesi szakát végezte el. Tanulmányai befejezését követően mindvégig a szentesi Zeneiskola megbecsült tanára. A Horváth Mihály Gimnáziumba a Járási Művelődési Osztályról került, ahol mint járási népművelési felügyelő dolgozott.
A gimnáziumban kezdettől fogva az iskola és a drámais tagozat ének- és zenekultúrájának fellendítésén fáradozik. Így az iskola kórusa ill. kamarakórusa igen szép eredményeket köszönhet neki: többször szereztek arany minősítést a különböző versenyeken, ill. gyakran kérik fel őket külföldi vendégszereplésekre.
Folyamatosan részt vett a Színház- és Filmművészeti Főiskola továbbképzésein; igen sikeres tanítványainak a Főiskolára való felkészítésében. Nélküle nehezen boldogulnának a különböző diákszínpadi produkciók; kísérőként, alkalmi zeneszerzőként gyakran jegyzi az előadásokat.
Sineger Julianna
A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett. Kezdettől fogva az irodalmi-drámai tagozat beszédtechnika tanára. Gyógypedagógiai főiskolán szerezte logopédus diplomáját - ismereteit a Színművészeti Főiskola meghatározó beszédtanárától, Montágh Imrétől szerezte. Munkája a drámatagozaton nélkülözhetetlen, bár kevésbé látványos, mint a rendezőtanároké.
Jelenleg a tagozat tanárai:
Csapiné Matos Ibolya
Perjésné Dózsa Erzsébet
Sineger Julianna
Keserű Imre
Majtényi András
Szurmik Zoltán
Az irodalmi-drámai tagozatos osztályok éves munkaterve
augusztus végén az érkező első évfolyamos tagozatosok pár napos "gólyatáborban" vesznek részt.
október 20. az iskola névadójának tiszteletére iskolanapot tart a gimnázium. Itt kerül sor az elsősök ún. "Bemutatkozójára" - első közös produkciójukra, amellyel számot adnak tanáraiknak és a felsőbb évfolyamosoknak az év eleje óta végzett munkájukról.
december 6. Szintén az elsős drámaisok feladata több párhuzamos Mikulás- és Karácsonyi műsorral felkészülni; ugyanis a város és környéke intézményei évről-évre a tagozattól kérnek segítséget a decemberi ünnepkör műsoraihoz.
A hónap utolsó tanítási hetében kerül sor a "Teadélutánra". Ennek keretében a második évfolyamos drámaisok vendégül látják a többi osztályt, ill. tanáraikat - irodalmi kávéháznak rendezve be a dísztermet. A műsort a 3. d és a 4. d szolgáltatja: egyéni és csoportos produkciókkal lépnek fel.
február közepén rendezi az iskola a Szalagavató bálját. Ezen rövid kulturális műsor is szerepel; hagyományosan a harmadikos drámaisok feladata olyan produkcióval készülni, mellyel méltón búcsúztatják el a végzősöket.
Ebben a hónapban sok felkérésnek tesz eleget a tagozat: Szentes és a környék farsangi báljaihoz rendszeresen kérnek műsort; általában a harmadik-negyedik évfolyamra hárul ezek teljesítése.
március elején kell a tagozatos diákoknak mustravizsgát tenniük. A megelőző hetek az erre való lázas készülődés jegyében telnek.
A hónap közepén kerül sor a felvételikre - ebben az elsősök közreműködnek.
Március 15-én az iskolai ünnepséget, ill. a városi ünnepség egy részét a másodikos drámaisok készítik el.
A hónap végén tartja a tagozat az ún. "Mustra-gálát". Ez egy szülői értekezlettel egybekötött drámais nap: a szülők, a barátok és a többi évfolyam előtt a kiválóan mustrázók léphetnek fel legkitűnőbb produkciójukkal; ill. az eddigre lezajlott fesztiválok (köztük idegen-nyelvű színjátszó fesztiválok) nagy sikerrel szerepelt darabjai láthatóak.
Hagyomány, hogy a Mustra-gálán a végzős irodalmi-drámai tagozatos osztály négy évének legnagyobb szabású produkciójával lép fel.
április a színművészeti első felvételik ideje. A felvételizők gyakran bemutatják repertoárjukat a gimnázium közönségének is külön est keretében.
május során újabb mustra-gálát tart a tagozat… ezen már a nagyobb nyilvánosságnak, Szentes közönségének mutatkoznak be a legjobb diákok és produkciók.
Összegzés
Huszonegy osztály végzett eddig a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatán. Talán nincs is színház Magyarországon - a legrangosabb fővárosiakat is beleértve -, ahol ne találkoznák színészként egy-két volt diákkal; nincs olyan színházi lap, ahol a sztárok között ne tűnne fel a tanítványok egyikének-másikának neve, képe. De lettek a tagozatra járó gyerekekből nagyszerű tanárok, magyartanárok kitűnő színpadokkal; közgazdászok, akik már megjárták a világot; óvónők, akik dramatikus módszerekkel pátyolgatják a kicsiket; írók, költők, újságírók, filmesek. . . hosszasan lehetne sorolni.
A gimnázium tanárai a gyerekekben készségeket, képességeket fejlesztenek ahhoz, hogy bárhol, bármilyen pályán és szituációban meg tudjanak nyilvánulni, ki tudják fejezni önmagukat, felismerjék a helyzeteket, megértsék a másikat és magukat. Érzékenyek, nyitottak legyenek, valóban közösségi szelleműek, tudjanak cselekedni másokért. Talán a világot is formálni tudják majd. . .
Persze a negyedszázados történet alatt voltak nehézségek is. Gyakran kellett létharcot vívnia a tagozatnak, sokszor anyagi okokra hivatkozva akarták megszűntetni. Állandó csatározásokat kell vívnia kisvárosi előítéletekkel, stb.
Ám a 25. évét betöltő "kísérlet" ma is él, ma is túljelentkezés előzi meg felvételi vizsgáit, ma is viszik jóhírét a világba a volt és jelenlegi diákok.
A tagozat "atyját", Bácskai Mihályt - Miska bácsit - megkérdezte egy újságíró: mit szeretett különösen a tagozatos gyerekekben? Zárszóként álljon itt az ő válasza:
"Mit szerettem bennük?. . . A nemzeti értéket: a tehetséget. Azt a másságot, amit oly nehezen tűrnek, tolerálnak nálunk. . . "
|