Halász-Szabó Judit

            Nyílik az ajtó és belép,

            mindenki láthatja pajkos szemét.

            Nem sokáig tart a szép mosoly, a kedves tekintet,

            magázó szavaival rendet teremtet.

            Az osztály ül rémülten és figyel.

            Tanárnő ír a táblára rendületlen.

            Néha az osztály felé fordul,

            egy-két eldobott mosoly, egy biztató kacsintás.

            Annak, ki rossz volt vagy nem figyelt, szigorú nézés a jussa,

            tanárnő ezeket gondosan kiosztja.

Szigorú alak, határozott szavak: IGEN, NEM, CSENDET, NEM VIDEÓZUNK, MENJ A HELYEDRE, MIT AKARSZ?

            Az óra gyorsan eltelik, mert repül az idő és vége.

            Tanárnő szól: MEHETNEK.

            Az osztály megindul kifelé és bús.

            De tanárnő most igazán vidám,

            ezért is szereti e gaz osztály ám.

            Mindenkire mosolyog és mindenkit szeret,

            biztató szó nélkül senki el nem mehet.

            És ilyenkor senkit nem érdekel Róma és Spárta.

            Csak a latint tanítónk bája.

-------------------------------------------